2024. november 23.
Megalakult az új magyar parlament

Megalakult az új magyar parlament

Ma délelőtt alakult meg az új Országgyűlés, ezzel véget ért a 2014-ben választott megszűnt kormány megbízatása. Az országgyűlési képviselők letették az esküjüket, létrejött az új parlament.    

A Demokratikus Koalíció képviselői - akik csak az eskütétel idejére jelentek meg az ülésteremben, azt követően azonnal távoztak is - azzal egészítették ki a hivatalos esküszöveget, hogy minden törekvésükkel azon lesznek, hogy "helyreállítsák a köztársaságot", és új demokratikus alkotmányt adjanak a hazának.

Az LMP-s Hadházy Ákos nem vett részt az eskütételen. Ezzel összefüggésben az elnöklő Turi-Kovács Béla az országgyűlési törvényre hivatkozva azt mondta: a képviselő a keddi ülésen nem vehet részt a parlament munkájában, országgyűlési és bizottsági tagságra nem választható meg és javadalmazásra nem jogosult.

Ezt megelőzően az Országgyűlés korelnökéből - aki a legidősebb képviselő, a 82 éves, fideszes Turi-Kovács Béla - és a korjegyzőkből - vagyis a legfiatalabb képviselőkből - álló testület jelentést tett a mandátumvizsgálat eredményéről, amely mindenki megbízólevelét szabályszerűnek találta. Ezután a parlament - 189 igen szavazattal, egyhangúlag - igazolta a képviselők és a nemzetiségi szószólók mandátumát.

A parlamentnek ezúttal is 199 képviselő a tagja, a Ház munkájában további 12 szószóló vesz részt.

Turi-Kovács Béla bejelentette a kormány megbízatásának megszűnését. Innentől - az alaptörvény értelmében - a kabinet ügyvezető kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

 

Összeférhetetlenség

Összeférhetetlenséget Fülöp Erik (Jobbik, Tiszavasvári polgármestere), Gémesi György (LMP, Gödöllő polgármestere), Hajdu László (DK, a XV. kerület polgármestere), Janiczak Dávid (Jobbik, Ózd polgármestere), Karácsony Gergely (Párbeszéd, a XIV. kerület polgármestere), továbbá Simani Silva örmény nemzetiségi szószóló jelentett, ők az összeférhetetlenség megszüntetéséig nem gyakorolhatják megbízatásukból eredő jogaikat és javadalmazásra sem jogosultak.

 

Választási beszámolók elfogadása

Az új Országgyűlés első döntése - a napirend elfogadásán túlmenően - a választási szervek beszámolóinak elfogadása volt. A parlament a Nemzeti Választási Bizottság elnökének beszámolóját 134 igen és 45 nem szavazattal, a Nemzeti Választási Iroda elnökének beszámolóját 134 igen és 51 nem szavazattal fogadta el. Nemmel az ellenzéki képviselők szavaztak.

 

Létrejöttek a frakciók

Az elnöklő Turi-Kovács Béla bejelentette, hogy a pártok megalakították a képviselőcsoportjukat. E szerint a Fidesz 117 fős frakcióját Kocsis Máté, a Jobbik 26 fős képviselőcsoportját Gyöngyösi Márton, a KDNP 16 fős frakcióját Harrach Péter, az MSZP 15 fős frakcióját Tóth Bertalan, a Demokratikus Koalíció 9 fős képviselőcsoportját Gyurcsány Ferenc, az LMP 9 fős frakcióját Szél Bernadett, a Párbeszéd 5 fős frakcióját pedig Szabó Tímea vezeti.

 

A házelnök megválasztása

A Ház az Országgyűlés elnökének megválasztásával folytatta munkáját, a titkos szavazás idejére ismét szünetet rendeltek el. Turi-Kovács Béla elmondta, a képviselőcsoportok közös indítványt tettek a házelnök személyére, ezért azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés Kövér Lászlót (Fidesz) válassza meg az elnökének.

 

Megosztás

Kié a felelősség? Így látjuk a társadalmi ügyeket

Hello Ország

Kié a felelősség? Így látjuk a társadalmi ügyeket

  • 2024.09.26

Fenntarthatóság, gyermekvédelem, esélyegyenlőség – és még hosszan folytathatnánk a társadalmilag fontos ügyek listáját. Abban egyetért a közvélemény, hogy ezekkel a témákkal foglalkozni kell, de a felelősségvállalás szintjeiről és szereplőiről már eltérően gondolkozunk. A CHERRISK friss kutatása a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos véleményeket vizsgálta, és érdekes eredményeket hozott.