2024. április 23.
Ha nem lépünk, tovább romlik termőföldjeink állapota

Ha nem lépünk, tovább romlik termőföldjeink állapota

Nem pusztán a hozam és a profit, vagy az EU támogatása a tét. A magyar gazdáknak meg kell védeniük hazánk földjeit utódainknak.

Az egyoldalú, főleg nitrogén és nem megfelelő mennyiségű műtrágyázás tönkretette a magyar termőföldeket, ennek következtében a magyar növénytermesztők évről-évre egyre alacsonyabb hozammal működnek. De hogyan mentek tönkre a magyar földek?

A szakember szerint lesújtó eredményeket tapasztalunk, ha hazánk művelésbe vont földjeinek talajéletét vizsgáljuk. Megállapítható, hogy a 40 évvel ezelőtti mérésekhez képest a talajélet a 40 %-ára csökkent. Kiéheztettük talajainkat és szennyeztük a légkört. „Nyugat-Európában úgynevezett vegyes gazdaságok vannak, tehát a növénytermesztés és az állattartás nem válik szét egymástól – magyarázza id. Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. – Magyarországon a rendszerváltozást követő 20 évben a szarvasmarha állomány 70 százaléka, a sertés állomány 60 százaléka tűnt el, a baromfi termelés se érte el a 30 évvel ezelőtti szintet. Ha egy gazdaságban már nem tartanak állatot, nem képződik szerves tárgya. Ha nem képződik szerves tárgya, nincs mit visszavigyünk a szántóföldre. 20-25 évvel ezelőtt a búza és kukorica szembetakarítása után még beszecskázták és beszántották a szárat, tehát visszaadták a talajnak a szerves anyag több mint 50 százalékát. Ma már ez is az égetőművekben köt ki, így azt a maradék szerves anyagot is elviszik a gazdák a földből, amiből a talajélet táplálkozna.”

 

Miért nem működik a műtrágyázás?
A hozamlemaradás szoros kapcsolatban van a hiányos és egyoldalú műtrágyázással is. A műtrágyával ammóniumnitrátot és káliumszulfátot visznek be a talajba. Ezek a talajvízzel találkozva savanyú kémhatást (savas PH-t) eredményeznek. A talaj PH-ja optimális esetben semleges, tehát 7 érték körül van – ez segíti a növényt abban, hogy a megfelelő talajzónából fel tudja venni a tápanyagot. „A műtrágyázás eredményeképpen azonban a talaj PH-ja 5,5 – 5,8 közé csökken, savas közeget hoz létre, melyben a tápanyagok felszívódása korlátozott. Mindenféleképpen vegyük figyelembe, hogy aki a korábbi, egyoldalú műtrágya tápanyagpótlási rendszert tartja életben, az tovább savanyítja a talaját, ezáltal tovább konzerválja az alacsony hozamokat – hangsúlyozza a szakember. – Van továbbá egy másik tényező is, ami fokozza a negatív hatást: ha nagy mennyiségű csapadék érkezik. A gazdák vízben oldódó műtrágyával dolgoznak. Ezeket a gyártás folyamán folyékony halmazállapotból kristályosítják vissza. Ha komoly csapadékmennyiséggel találkoznak, feloldódnak, és a talajvízzel együtt elindulnak lefelé, a gyökérzóna alá, így a növény nem tudja felszívni őket.”

 

A műtrágyának még az ára is elszállt
Nem elhanyagolható szempont a műtrágyával szemben a kalkulálható ár sem. A háborús válság következménye volt, hogy előbb elszálltak az energiaárak, ennek következtében a szakember szerint a műtrágya árak is szinte megfizethetetlenek lettek. Bár az energiaárak csökkentek, az oroszok nemrégiben bejelentették, hogy lezárják a gabonafolyosót valamint a műtrágya exportot. Néhány nap alatt ismét húsz százalékkal emelkedett a műtrágya ára. 

 

Az EU is előírta az egyoldalú műtrágyázás csökkentését
„Azok a gazdák, akik szerves trágyával dolgoznak, hektáronként 10, maximum 15 ezer forint többlettámogatást kaphatnak. Ha nem viszik be a szerves trágyát, elesnek ettől a többletbevételtől. Ezzel a tápanyagpótlással a termelési potenciál is megőrizhető, tehát nem kell lemondani 5-10 százaléknyi többlethozamró, és a támogatásnak köszönhetően olcsóbban szerezhetik be a szükséges szerves trágyát” – emeli ki id. Bárány László, aki szerint a talaj a rendszeres és szakszerű használat során nemhogy veszít az értékéből, hanem értékét növeli.

„A szántóföld nem előállítható termék, ezért a legfontosabb kincsünk és kötelességünk, hogy ezt a talajt a maga termelési használatának értékében megőrizzük a gyerekeinknek és az unokáinknak. Ezért is fontos cél, hogy természetes eredetű, például granulált baromfi trágyákkal állítsuk meg a minőségi eróziót.

Megosztás

Kutyabarát nemzet lettünk

Hello Ország

Kutyabarát nemzet lettünk

  • 2024.03.13

A pandémia óta egyre többen tartunk kutyát, a fiatal párok növekvő számban még az első gyermek érkezése előtt vállalnak „fur baby”-t, azaz négylábú családtagot.