A nagy zeneszerzőknek is akadnak felfedezésre váró művei
- Hello Kultúra
- 2024.04.15
Dvořák negyvenhárom évesen írt egy romantikus kantátát A kísértetmenyasszony címmel. Az opus Magyarországon – vélhetően a cseh nyelvű szövegkönyv okozta előadási nehézségek miatt – máig nem vált repertoárdarabbá.
1883-ban Antonín Dvořák (1841–1904) nagyszabású oratórium írására kapott felkérést a Birminghami Fesztiváltól. Eleinte Szent Vencel és Husz János történetének feldolgozását fontolgatta, végül azonban Karel Jaromír Erben balladája, A kísértetmenyasszony mellett döntött. A kompozíciós munka 1884 áprilisától novemberéig tartott, az 1885 augusztusában mamutapparátus (négyszáz tagú kórus, százötven tagú zenekar) mozgósításával lezajlott birminghami bemutató sikere minden várakozást felülmúlt. A bevezetésből és tizennyolc számból álló dramatikus kantáta alapjául szolgáló történet jól illik a 19. század képzeletvilágához: egy menyasszony és meghalt vőlegénye túlvilági nászáról szól. Éjszaka, temető, sírhantok, halottak szellemei, nyitott koporsó: a ballada motívumai között egy romantikus kísértethistória minden nélkülözhetetlen alkotóeleme megtalálható. A Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar cseh nyelvű előadásának három cseh szólistája, Pavla Vykopalova, Richard Samek és Svatopluk Sem a prágai illetőségű karmesterrel, Tomáš Braunerrel együttműködve mind nyelvi, mind stiláris értelemben szavatol a tolmácsolás hitelességéért.
A Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar előadása megismerteti velünk a kompozíció szépségeit. A produkcióban cseh szólistagárda és cseh karmester működik közre:
Pavla Vykopalova szoprán
Richard Samek tenor
Svatopluk Sem basszbariton, narrátor
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar, vezényel: Tomáš Brauner (fotó: Petra Hajska)
