Menthetők lettek volna a brókercégek kisbefektetői
- Hello Közélet
- 2018.03.29
A Quaestor bedőlése vagy épp bedöntése körülményeinek bemutatására indított riportsorozatot a Magyar Nemzet. A cikksorozat nyitó részéből kiderül, a Buda-Cash csődje után ki tudták volna fizetni mind a Hungária Értékpapír, mind a Quaestor kisbefektetőit. Több a furcsaság az MNKH értékpapírjai körül is.
A Buda-Cash brókerház 2015. február 24-i bezárása pánikot indított. A kereskedési engedély felfüggesztése és felügyeleti biztos kirendelése után a Quaestor ügyfelei is elkezdték kimenteni a pénzüket a brókercégekből – derül ki a lap cikkéből, amely szerint 2015. február 24. és március 5. között csupán 2,8 milliárd forinttal csökkent a Quaestor kezdetben 11,4 milliárdos értékpapírszámlájának állománya, és úgy tűnt a befektetők megnyugodtak.
Március 5-én a Quaestor felajánlotta a Hungária megvételét, utóbbi értékét ekkor 700 millió és 2 milliárd forint közötti összegre becsülték. (A Quaestorban ekkor még mindig több mint 8 milliárd forint volt.) Ezzel egyrészt megmenthetők lettek volna a kisbefektetők, másrészt megelőzhető lett volna a pénz- és tőkepiaci pánik eszkalálódása. Március 6-án az MNB részlegesen felfüggesztette a Hungária Értékpapír Zrt. engedélyét is, és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez.
Március 9-én a Szijjártó Péter külügyminiszter felügyelete alá tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) egy egyeztetés után visszakapta csaknem 4 milliárd forintnyi befektetését, ám nem a befektetett állampapírban, hanem számlapénzben. Az átváltás az MNKH szerint is érthetetlen, mivel ők nem adtak rá megbízást. A számlán levő pénz ugyanis jóval alacsonyabban kamatozik, mint az állampapír. Az egyeztetést a Szijjártó Péterrel csaknem másfél évtizedes barátságban levő bizalmasa, Benkő Szilárd, valamint Orbán Viktor korábbi elnöki tanácsadója, a Quaestor kommunikációs vezetője, Bende Gyöngyi folytatta le.
Felmerül a kérdés: kinél landoltak, kinek kamatoztak/nak az MNKH által a Quaestorra bízott értékpapírok?