2021. július 31.
Adóslistára kerülni nem is olyan rossz

Adóslistára kerülni nem is olyan rossz

A legtöbbször negatív szövegkörnyezetben hangzik el az adóslista kifejezés, egyfajta feketelistára utalva, mégis lehet pozitív hozadéka is a történetnek.

Az adósok egy része örül, másik része bosszankodik, hogyha szerepel a neve a KHR listán, vagyis nyilván van tartva a Központi Hitelinformációs Rendszerben. „Kétféle adóslista van: az egyiken a késedelmesen fizető, vagy hosszú idő óta nem teljesítő ügyfelek vannak, a másikon épp ellenkezőleg, az időben fizető, megbízható adósok találhatók” – mondta Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségének elnöke.

 

A különbség technikai értelemben leginkább abban rejlik, hogy a rossz adósok automatikusan kerülnek fel a listára, a jó adósok viszont önkéntesen kérhetik a felvételüket. Méghozzá azért, hogy jelezzék a bankok számára: ők megbízhatóan fizetnek, ezért egy jövőbeli, akár nagyobb összegű hitelt is teljes nyugalommal folyósíthat részükre az adott pénzintézet. A bankok élesen megkülönböztetik a két listát, és ez utóbbi esetben az adós csak jó pontokat gyűjthet maga számára.

 

Nem ennyire vidám a helyzet, ha valaki felkerül a megbízhatatlan adósok listájára. A Takarék Központi Követeléskezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese, Bartók György azt mondta: a magánszemélyek neve akkor jelenhet meg a lajstromban, hogyha legalább kilencven napig nem fizették fennálló törlesztő részletüket, és legalább a mindenkori minimálbért (jelenleg valamivel több, mint bruttó 167 ezer forintot) elérő tartozásuk van a hitelintézetük felé. A vállalkozásoknál annyival szigorúbb a szabályozás, hogy náluk már harminc nap nem fizetés is KHR listát von maga után.

 

A feketelistáról is van visszaút
A KHR lista (régebbi és közismertebb nevén BAR lista) fontos támpont a hitelintézeteknek, akik hitelfolyósítás előtt tájékozódhatnak az ügyfelekről. Ha egy adós a jól fizetők között van, a bank is kisebb kockázatokat fut, és jóval hamarabb dönthet a finanszírozás mellett. A negatív lista ezzel ellentétes színben tünteti fel az ügyfelet.

 

Ha az egykori rossz adós kifizeti a meglévő tartozását, akkor fent marad a neve a rendszerben, de azon nyomban passzív státuszba kerül. Viszont egy éven belül teljesen lekerülhet az adós a listáról. Érdekes kérdés, hogy mi van akkor, ha a bank tevékenységébe már nem fér bele a tartozás kezelése, és eladja azt egy követeléskezelőnek? Bódizs Kornél itt először azt hangsúlyozta, hogy önmagában még nem jelent szankciót, hogyha egy követeléskezelő veszi át az ügyet.

 

Gyakran előfordul azonban, hogy nem az eredeti tartozást téríti meg az adós, hanem egy megállapodás keretében egy alacsonyabb összeggel végtörleszt. Ilyenkor a KHR rendszer jelzi, hogy engedménnyel került sor a teljesítésre, és még öt évig tárolja a passzív adatot az adósról. Viszont a pénzintézetek mindenképp látják, hogy együttműködő volt végül az ügyfél, ez pedig jó pontot jelent egy jövőbeli hitelfelvételnél, és nagyon sok banki termék ismét elérhetővé válik a számára. Klasszikus példa lehet erre az esetre, és több tízezerre tehető Magyarországon a devizahitel tartozásból engedménnyel, szabaduló ügyfelek tábora.

 

Állami hitel/támogatás is bukható
A negatív adóslistára felkerült, és az együttműködésre képtelen ügyfelek akár búcsút inthetnek az állami támogatásoknak is, legyen szó akár a babaváró kölcsönről, akár a CSOK-ról – mondta Bartók György, mivel ha ezekhez hitel igénybevétele is társul, úgy ott a negatív KHR információ kizáró ok lehet. Így ez akár az egész projektet meghiúsíthatja. Ezt Bódizs Kornél annyival egészítette ki, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszer nyilvános, így mindenkinek érdemes a kezelőhöz, a BISZ-hez fordulnia, hogy teljesen díjmentesen tájékozódjon a státuszáról. Már csak azért is, hogy senkit se érhessen akár kellemetlen meglepetés.

Megosztás